Sipos Róbert barátomat kértem fel egy kis beszélgetésre - amit már 2 éve meg kellett volna
lépni - hiszen túlzások nélkül Robi Magyarország és Európa egyik legaktívabb alkotója az
indusztriális jellegű noise, deep techno, drone, ambient zenék folyamában.
Aki még nem ismeri Robi munkásságát, annyit el szeretnék róla mondani, hogy nem mai gyermek, és lassan annyi alkotása jelent meg, hogy magam se tudom számon tartani mindet, pedig sokat hallgatom. A hiperaktivitás azt hiszem, enyhe kifejezés Robinál 😉
Emellett elég nyílt zenei érdeklődésű emberről beszélünk, aki már a punk - postpunk, indusztriális, elektronikus zenék szárba szökkenése idején vette az adást a saját antennáin keresztül, tudtommal pár kísérletezősebb rock-metal zenekar sem áll tőle távol.
Mindemellett egyéni stílusú festő is. Ezekből a képekből is szeretnénk párat megmutatni.
Ismerhetünk, láthatunk-hallhatunk, olvashatunk rólad, és bárhol rád kereshetünk - NoiseSculptor és a ROBotron néven is két eltérő, de valahol mégis kapcsolódó zenei világ tárul elénk.
- Kérlek, mesélj a kezdetekről, mikor érkezett benned a "nagy löket", az a pont, amikor
belekezdtél a sajátos ízű zenéidbe.
Mi volt az, ami erősen inspirált - lelkileg, környezetben, élethelyzetben, társadalommal
kapcsolatban, vagy ami hozzásegített a saját stílusodhoz? Hogyan született meg a két
alapvetően teljesen különböző, de mégis egy síkon mozgó és mozgató zenei irány, volt-e
konkrét koncepciód, vagy inkább a spontaneitás vitt előre? Szeretnénk, ha kifejtenéd!
Hello Ádi, sziasztok!
Az egész azzal kezdődött, hogy Techno rajongóként, rendezvénylátogatóként elkezdtem
magamba szívni és figyelni a zenét, majd elkezdtem DJ-zni, de egy idő után ezt már kevésnek éreztem, szerettem volna valami nagyon egyedit, illetve attól mindenképpen többet akartam, mint mások zenéit játszom egymás után, és kevergetem, variálom. Mindenképpen egy saját hangzást akartam kitalálni, ami igazán rám jellemző.
Amit, ha meghallanak, azonnal mindenki felismerje, hogy ez ÉN vagyok. Ezért ROBotron (ebben benne van a Robotos Technos dolog, és a Róbert is) néven elkezdtem a saját zenémet írni, közben megtanultam a különböző szoftvereket és eszközöket is használni. Sok Techno megjelenésem, kiadványom van számos említésre méltó hazai, és külföldi, Európán kívüli kiadóknál is.
Aztán történt valami - és erősen elkezdett vonzani a zajok világa, de a stílus más, és ezt szerettem volna egy másik, jobban illő névvel is kifejezni. Így született meg a Noisesculptor név.
- Előző kérdéshez kapcsolódva engem zene-megszállottként és a kissé filozófikus látásmódom miatt is érdekelne, milyen zenei formációk, esetleg gondolatok, írók, filmek voltak rád hatással?
Mivel két tök más stílusról beszélünk, a Technót tekintve kötelezőnek érzem megemlíteni a következőket: DJ Grega, Oscar Mulero, Exium, Doryk, Takaaki Itoh, akik tudtukon kívül nagy mértékben mutattak egyfajta irányt a saját vonalam kialakításában.
Noisesculptor kísérleti zenei világát illetően óriási hatással voltak rám a 80-as években készült horrorfilmek zenéi. A noisesculptor kifejezést először egy Skinny Puppy interjúban hallottam. Ők mondták magukról, hogy zajszobrászok. Azt éreztem, hogy én vagyok a zajszobrász, aki fúrja-faragja, bontja és építi a hangokat és zajokat.
- Nagyon érdekel a zeneszerzési módszered - úgy tudom, az elektronikus alapok és hangminták mellett egyrészt gitárt is használsz, és egyre több saját, egyedi hangszert is készítesz, ami nagyban hozzájárul a sajátos hangzásodhoz. Fejtsd ki légy szíves!
Használok elektronikus alapokat és hangmintákat, van egy basszusgitárom, kb. 12 különböző effektpedálom, 4 Korg Volca szintim. Gépen az FL-12 használom, és a Traktort, ezek az alap dolgaim. Van egy spéci Tascam mikrofonom, amivel úton – útfélen rögzítek mindenféle külső, környezeti, háztartási és ipari zajokat. Még a metrón, az utcán, az építkezésen is bekapcsolom, napi szinten rögzítem az építkezésen történő minden egyes szösszenetet. Például a nehéz gépek mozgását, közben az emberek beszélgetését, flexek, fúrók, szerszámok hangját, mindenféle háttérzajt. Annyi minden keveredik néha egy 30 másodperces felvétel alatt is, hogy nehéz analizálni, mi mindent hallunk egyszerre.
- Világszerte nagyon sok független kiadónál jelentek meg zenéid, és dolgozol velük együtt napjainkban is, és rengeteg mixed is elérhető. Ezek közül sok megjelenés digitális, de kazettán és CD-n is érkezett már Noisesculptor és ROBotron album is, split kiadvány a világ másik felén élő zenészekkel. Ki tudnál emelni pár fontos zenei mérföldkövet az eddigi életművedből?
A diszkográfiámban megtalálhatók az itthoni, nemzetközi – európai és tengeren túli (USA, Brazil, Japán, Chile, Kanada) megjelenések. (Bár nem ártana egy frissítés 😃) Van pár kiadó, akiket mégis muszáj megemlítenem. Az Augsburgi székhelyű Attenuation Circuit, ahol Sascha Stadlmeier segített felszínre hozni belőlem és a világgal megismertetni a zajszobrászatot.
- Mennyire gyakoriak az élő fellépéseid? Most a Havizaj keretében láthatunk téged, emellett
hol léptél fel, és milyen terveid vannak a jövőre nézve? S ha már a jövő szóba került:
tudhatunk valamit a terveidről, új kiadványokról?
Közel egy éve vagyok újra Magyarországon, hosszabb külföldi távollét után. A digitális és fizikai megjelenésekből mostanában több jutott, neten nagyon könnyű tartani a kapcsolatot, és megosztani az új munkákat. Idén ez az első élő fellépésem (Havizaj#140), de többen megkerestek és szeretném is kihasználni az adódó lehetőségeket, amiket a Premex Solus és HiNoGar megjelenések kapcsán is kaptam. Nagyon sok tervem van, horror – és természetfilm zenéket is szeretnék írni. A legrémisztőbb zajokat ötvözve meglepő módon a természet apró zajaival, mint például egy lepke szárnycsapásának hangjával. Közben folyamatosan keresnek meg a legkülönbözőbb kiadók, válogatás albumokat, remixeket kérnek. Többek szerint, ha bizonyos underground zenei körökben bárhol elhangzik a nevem, az már egyfajta garancia a minőségre.
- A teljesen saját gyermek Noisesculptor és ROBotron mellett több más formációban is
aktívan részt veszel - ilyen a Premex Solus, vagy a HiNoGar is. Mindben ott van a sajátos
Robi-íz, viszont más alkotók sajátosságai egyaránt.
Hogy látod ezeket az együttműködéseket, mennyit tesz hozzá a saját zenei világodhoz?
Nagyon szeretek együtt dolgozni a srácokkal és élvezem, hogy valami újat és mást hozunk
létre. Misi dimenziója, amit a Hideg Roncson keresztül préselt belém a 90-es évek elejétől,
óriási nyomot hagyott bennem, egyből a magaménak éreztem, de hiába állt össze fejben,
hogy mit szeretnék csinálni, eszközök híján akkor még nem volt lehetőségem kifejezni. Ezért
is különösen jó vele dolgozni most, amire egy Hideg Roncs remix-album felhívás révén
adódott lehetőségem először. Onnantól kezdődött a közös munka, amiből a Premex Solus
albumok születtek.
- Végül: mivel az általad játszott zenék, műfajok (az indusztriális mindenképpen) eleve adnak valamilyen tükröt a társadalomról, a korról, amiben élünk - még ha ezek a zenék nem is beszélnek direkt módon, mint pl. a punk, és szájbarágástól mentesek. Viszont megkérdem, hogyan látod a világunkat, az embereket, a társadalmi folyamatokat? Bármi más meglátásod, észrevételed is érdekel, ami hatással van rád és a zenédre.
Az utolsó kérdésed a legnehezebb. Nem érdekel a társadalom, a kor, nem hinném, hogy alapvetően tudnám, vagy akarnám befolyásolni a külső dolgokat. Inkább pillanatnyi dolgok számítanak. Egy adott hangulat, egy emlék, egy rossz álom.... ezek jobban inspirálnak. Nem nézek nagyon kifelé, szarok a világra.
Mivel elsősorban a zenéről kérdeztem Robit, belinkelek pár kiadványt a saját, fontos lemezeiből:
- Zenapolae kiadós Noisesculptor megjelenések (USA / Pennsylvania)
- Stars - (Emerge kiadó, Németország)
- ROBotron - Strike (Industrial Techno United kiadó, Olaszország)
Az alábbi képek Noisesculptor koncertjén, 2025. 10.17-én, a Havizaj rendezvényen készültek.